Barnulási módszer

Ha a hámozott hús bőrét (eredeti bőrét) sokáig hagyják, az rothadni kezd, ha pedig kiszárad, akkor keménnyé válik. Ennek elkerülése érdekében egy sor műveletet, úgynevezett cserzést végeznek, amely során eltávolítják az olajat, a szennyeződéseket és a nem kívánt részeket, hogy korrózióállóvá, hőállóvá és rugalmassá tegyék. Általánosságban elmondható, hogy amit az állatokról lehúznak, azt bőrnek, amit cserznek, azt bőrnek nevezik. A cserzésnek számos módszere létezik, amelyeket nagyjából tanninos cserzésre és krómos cserzésre osztanak. Tanninos cserzés (növényi alapú)
A növényi tanninok (fanyaró ízűek) felhasználásával végzett cserzési módszerre utal, amelyet ősidők óta alkalmaznak. A tanninokkal cserzett bőrt fanyar vagy sima bőrnek is nevezik, viszonylag kemény textúrájú és rugalmas. Festés előtt világosbarna tannin, amely könnyen felszívja az olajat. Használat közben a savasodás és a napsugárzás hatására sárgásfehér színűvé válik. Égés után nem keletkeznek káros anyagok. Krómcserzés (ásványi alapú)
A krómsókkal történő cserzési módszer. Az idő és a költség nem kell, hogy olyan hosszú vagy magas legyen, mint a tanninos cserzésnél, így alkalmas tömegtermelésre. A krómcserzésű bőr rugalmassággal, hőállósággal és nyújthatósággal rendelkezik, és mivel viszonylag puha, gépi varrásra is alkalmas. Festés előtt világoskékes szürke színű, amely a festés során jobb színt ad, és nem könnyen elszíneződik. Égés után mérgező hat vegyértékű króm keletkezik, és kezelésekor óvatosnak kell lenni.